Barcs, a Dráva-mente sokáig a schengeni terület határán volt. Azonban két éve ez változott, Magyarország és Horvátország között már szabadon átjárható a határ. Mit hozhat ez a térségnek?
A határnyitás komoly lehetőséget jelent Barcs számára, hiszen földrajzilag Magyarország legfontosabb déli kapuja vagyunk a horvát térség felé. Ugyanakkor őszintén kell beszélnünk arról, hogy az elmúlt években szinte teljesen ellaposodtak a testvérvárosi, szakmai és gazdasági kapcsolatok a horvát Verőcével. Most a nulláról kell ezeket újraépítenünk. A városvezetés célja, hogy egy olyan stabil, partneri klímát alakítsunk ki, amelyben ismét lehetőség nyílik közös pályázatokra, gazdasági és turisztikai együttműködésekre. A pécsi horvát konzul is aktív segítséget nyújt ebben a folyamatban.
 

Milyen fejlesztési irányok, kitörési pontokat lát a város számára?
A tiszta vízű Dráva folyó, az erdőségek, a helyi gyógyvízkincs és a határ menti fekvés egyértelműen kijelölik a turizmus, a természetközeli rekreáció és az egészségturizmus irányát. Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy az önkormányzat önerőből nem képes komplex turisztikai beruházások finanszírozására. A gyógyfürdő fejlesztése, a drávai szabadstrand turisztikai infrastruktúrájának megújítása olyan célzott kormányzati támogatások vagy határon átnyúló pályázatok révén valósulhat meg, amelyekre minden erőnkkel igyekszünk felkészülni.

Ugyanakkor a barcsi gazdaság gerincét továbbra is az ipar adja. A fémiparban - például a Seres Kft., a Horváth-Avermann cégcsoport - valamint az élelmiszeriparban – például a Drávatej Kft. - működő vállalkozások több száz főt foglalkoztatnak, és kulcsszereplői a helyi gazdasági stabilitásnak. Az ő jelenlétük, fejlesztéseik a legfontosabb zálogai annak, hogy Barcs ne váljon alvótelepüléssé.

Kialakult-e az együttműködés a városvezetés, a gazdaság, a lakosság és a szakképzés meghatározó szereplői között?
A megválasztásom óta folyamatos a párbeszéd a helyi vállalkozásokkal, különösen a barcsi vállalkozói egyesület elnökével, Rideg Gáborral. Hiszem, hogy a város csak akkor lehet sikeres, ha össze tudja hangolni a szereplők érdekeit, és ha kell, az önkormányzat aktív koordinációs szerepet vállal az iskolák és a gazdasági élet között.
Kiemelt figyelmet fordítunk azokra az ágazatokra, ahol az önkormányzat maga is jelentős munkaadóként jelenik meg: az egészségügy és a szociális ellátás terén. Ezek a szektorok nemcsak Barcson, de országosan is súlyos munkaerőhiánnyal küzdenek, ezért fontos számunkra, hogy helyben legyen utánpótlás – akár szakképzés, akár átképzés révén.

Mely szakmák a legkeresettebbek a térségben?
A helyi munkaerőpiacon továbbra is erős a kereslet a gépipari, karbantartási, hegesztői, gépkezelői, élelmiszeripari és szociális területeken képzett dolgozók iránt. A probléma azonban komplex: bár lenne igény a szakképzett munkaerőre, a dél-somogyi cégek nem tudnak versenyképes fizetéseket kínálni az ország tehetősebb régióihoz – vagy a külföldi alternatívákhoz – képest.

A fiatal, tanult munkaerő így gyakran elvándorol: Budapest, Győr, Ausztria vagy Németország irányába. Ezért is fontos a gazdaság és a képzési rendszer összehangolása, valamint olyan helyi ösztönzők kidolgozása, amelyek csökkenthetik a kivándorlási nyomást, és segíthetnek megtartani a jövő szakembereit itt, Barcson.