Rögtön a háború kitörésekor elindultatok?

A bátyám a háború kitörésének napján elutazott Hollandiába, hiszen akkor már 23 éves volt, tehát hadköteles. Mi édesanyámmal pár hónap múlva indultunk, mielőtt betöltöttem volna a 18-at. Édesapám már korábban meghalt.

Azt tudjuk, hogy a felnőtt férfiakat Ukrajnában elviszik katonának, de ők már korábban voltak sorkatonák. Ti kaptatok valamilyen katonai kiképzést?

Igen, korábban iskolai keretek között hetente gyakorlatoztunk. Természetesen ez nem volt olyan, mint a sorkatonaság, de mi is megtanultuk alap szinten a fegyvereket kezelni, menetelni.

Magyarországon hova érkeztetek? Vannak itt barátaitok, rokonaitok?

Először Győrbe mentünk, ott élnek rokonaink. Édesanyám most is ott él, ott talált számára megfelelő munkát. Mindennap beszélünk, havonta körülbelül kétszer személyesen is találkozunk. A bátyámmal is tartjuk a kapcsolatot, igaz ritkábban.

Miért jöttél Kaposvárra?

Egy gyermekkori barátom miatt, akivel korábban is terveztük, hogy együtt átjövünk Magyarországra. Ő 19 éves, így korábban elhagyta az országot, és most ő is itt él.

Kaptál segítséget valakitől amikor megérkeztetek Magyarországra?

Igen, John Simoneau-tól, azaz János atyától. Ő már korábban is járt Ukrajnában, így ismertük egymást, és közös barátunk révén találkoztunk újra. Sokat segített nekem az ügyek intézésében, a beiratkozásban, és mindig igyekszik motiválni, most leginkább a tanulásban.

Ukrajnában mit tanultál?

Ott érettségiztem. De emellett mindig szerettem a kétkezi munkát is. A fa megmunkálásához is értek kicsit, de úgy döntöttem, hogy itt mást is szeretnék megtanulni, ezért a hegesztő szakma mellett döntöttem. Igyekszem összeszedni magam, és jól teljesíteni. Szerencsére a tanárok jól magyaráznak, a közismereti tantárgyak alól pedig felmentésem van.

Úgy tudom szükséged is van a plusz időre, hiszen az iskola mellett dolgozol is.

Igen. Heti váltásban járunk iskolába és gyakorlatra. Én emellett, a Kométánál – ahol a szakmai gyakorlatomat is folytatom – minden kedden és csütörtökön a csomagolóban dolgozom. Tanulóként is kapok fizetést, de szükségem van erre a munkára, hogy fenntartsam magam.

Hogy fogadtak itt az osztálytársaid?

Többségüki fiatalabb nálam, de így is befogadtak. Mindig kérdezgetnek, hogy ezt vagy azt hogy mondják ukránul, én pedig fordítok nekik.

Mik a terveid? Vissza szeretnél menni Kárpátaljára?

Az iskolát mindenképpen szeretném itt befejezni, hogy utána mi lesz, azt nem tudom. Hiányzik az otthonom, de itt is jól érzem magam. Azt hiszem mindig kétfelé húz majd a szívem.